Hogyan legyünk Európa zöld fővárosa?

Az Európai Bizottság azzal indokolta a döntést, hogy a közel 160 ezer lakossal rendelkező Grenoble vezetése elkötelezetten dolgozik azért, hogy egészségesebb várost hozzon létre a lakók számára a lakókkal közösen. A nagyváros és agglomerációjában mintegy félmillió ember él, vagyis ez az Alpok egyik legnagyobb népsűrűségű lakott zónája.

A város az első francia helyi önkormányzatként fogadott el általános klímatervet még 2005-ben, ennek értelmében nagy hangsúlyt helyeznek az éghajlatváltozás mérséklésére, a fenntartható városi mobilitásra, a zajszennyezés csökkentésére, emellett népszerűsítik a kerékpározást és sebességkorlátozásokat vezettek be. 2016-ra 25%-kal csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását, és további 50%-os csökkentést terveznek 2030-ig. Teljes mértékben megújuló, szén-dioxid-mentes energiát állítanak elő a lakosság fogyasztását kiszolgálva. 

A zajszennyezés elleni küzdelemben csendes területeket jelöltek ki a városban, és az általános 30 km-es sebességkorlátozást követően a város Franciaország legnagyobb alacsony szén-dioxid kibocsátású övezetévé vált.

Grenoble egyben Franciaország egyik legfontosabb kerékpáros paradicsoma, amelyet különböző ösztönzőkkel támogatnak, így például költségtérítésekkel és a gyaloglás preferálásával. A város iskolai éttermeiben a termékek legalább 60%-át helyben vagy biogazdaságokból szerzik be, ugyanez az arány óvodák esetében 95%. A grenoble-i kertészeti központ minden évben 3,5 tonna zöldséget termel a megye különböző konyhái számára.

Parkok, közösségi kertek, ökonegyedek

De még számos intézkedést emelhetünk ki. Így Grenoble 2014 óta több mint 5500 fát ültetett el. A cél most az, hogy 2030 előtt további 10 000 fát ültessenek el. A nagyvárosi távhőhálózat, amely Párizs után a második legnagyobb Franciaországban, 80%-ban megújuló energiát használ. A tágabb régióban már több mint 200 000 lakos hasznosítja újra az élelmiszer-hulladékot, vagy otthon teszi ezt meg, hogy komposztot készítsen.

Az önkormányzat ösztönzi a magánkertek nyitását és a vertikális zöldítést, a kihasználatlan területeket pedig a lakosság rendelkezésére bocsátja kiskertek kialakítására. Huszonhárom közösségi kert működik több mint két hektáron, ehhez csatlakozik nyolc tankert, hogy a fiatalokat is a fenntarthatóságra neveljék. De ha ez még nem volna elég, a lakosok gondozásában hat gyümölcsöst is kialakítottak. A város az elmúlt 15 évben megújította a parkjait, miközben újakat is tervezett.

A Helyi Településrendezési Terv 2005 óta 40%-ról 60%-ra növelte az építési telkeken a zöldfelületi követelményt, ez pedig ösztönzi a zöldtetők és a zöld homlokzatok kialakítását. Az új lakásprojektek esetében a kiadott építési engedélyek 80%-a már zöldtetőt tartalmaz. Beszédes adat, hogy 2005 és 2012 között közel 25 hektár zöldfelületet alakítottak ki az új épületek kivitelezése során, amelynek 48%-a klasszikus kert, míg 52%-a zöldtető, amely egyébként 50 cm-nyi termőtalajt tartalmaz.

Érdemes még kiemelni, hogy Grenoble öko-negyedei nemzeti díjat nyertek, a Flaubert öko-negyed pedig nagyszerű példa más városok számára is, hogyan építsük a jövő városait. A szóban forgó terület egy 93 hektáros fejlesztési projekt keretében valósult meg alacsony energiafelhasználású, bioanyagokon alapuló beruházás keretében. Ma már egy 2,3 hektáros park, 2400 új lakás, 34.500 m² iroda és 28 000 m²-nyi kereskedelmi egység, valamint iskolák alkotják az új lakónegyedet.

Mióta választunk zöld fővárost?

Az Európai Bizottság 2010-ben indította el az Európa Zöld Fővárosa Díjat, hogy ösztönözze a városokat a zöldebbé válásra, valamint lakóik életminőségének javítására. Mivel Európa lakosságának több mint kétharmada városokban él, a városok vezető szerepet töltenek be a környezet védelmében.

A címet minden évben az a város kapja, amely úttörő a környezetvédelmet támogató életmód kialakításában, különleges erőfeszítéseket tesz a környezet és az életminőség javítására, a fenntartható fejlődés megteremtésére. Összesen 12 szempontot vesznek figyelembe, köztük a közlekedést, a zöld területek fenntartható felhasználását, a levegő minőségét, a zajszennyezést, a hulladékkezelés és a vízgazdálkodás helyzetét, az energiafelhasználás hatékonyságát.

Eddig tizennégy város nyerte el az Európa Zöld Fővárosa díjat: Stockholm (2010), Hamburg (2011), Vitoria-Gasteiz (2012), Nantes (2013), Koppenhága (2014), Bristol (2015), Ljubljana (2016), Essen (2017), Nijmegen (2018), Oslo (2019), Lisszabon (2020), Lahti (2021), Grenoble (2022). Jövőre pedig Tallinn lesz a zöld főváros.

Fotó: pixabay.com