– A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) jól ismert szervezet Magyarországon, és kiemelkedő szerepet játszik a hazai fenntartható ingatlanpiac és építőipar fejlődésében. Tagja az Ön által képviselt világszervezetnek is. Hogyan foglalná össze a szervezet céljait és azt, hogy jelenleg miként valósítja meg a stratégiáját?
– A WorldGBC egy olyan szakmai közösség, ami több mint hetven nemzeti zöldépítési szervezetet tömörít. Ezek küldetése, hogy mindenki számára fenntartható épületeket biztosítsanak az építőipari szektor három stratégiai területének figyelembe vételével, melyek az éghajlatváltozás, az egészség és a jóllét, valamint az erőforrások és a körforgásosság. A Párizsi Megállapodás és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása érdekében kormányokkal és piaci szereplőkkel dolgozunk együtt az ENSZ Global Compact (UNGC) tagjaként.
Azok a problémák, amelyekre a nemzeti zöldépítési szervezetek megoldásokat keresnek, rendkívül összetettek, ezért az együttműködés, az érdekképviselet, a kommunikáció, az innováció, a tanúsítás, az oktatás és a pénzügy oldaláról közelítve alkalmazunk változtatási rendszereket. Kormányok, piaci szereplők és a civil szervezetek bevonásával ösztönözzük az épített környezet változását nemzeti, regionális és globális szinten is.
– Az új ingatlanfejlesztések Magyarországon is zöld minősítést kapnak, különösen kereskedelmi fronton. Mi történik nemzetközi szinten, és hogyan fejlődik a minősítési rendszer?
– Az elmúlt évtizedben a nemzeti zöldépítési szervezetetek által fenntarthatónak minősített ingatlanok mennyisége több mint 1000%-kal nőtt. A teljes szám 3,5 milliárdról 4,2 milliárd m2-re ugrott 2021-ben, még a világjárvány ellenére is. A zöld épületek minősítési rendszereit folyamatosan finomítják és frissítik, illetve az elmúlt években egyre nagyobb figyelem övezi a WorldGBC három stratégiai területét is. A minősítési rendszerek az egészségügyi és a jólléti eredmények hatékonyabb felmérése érdekében fejlődtek ki, a nemzeti zöldépítési szervezetek pedig új módszereket vezettek be az építőipar körkörösségének értékelésére. Az Advancing Net Zero projektünk révén abban támogattuk őket, hogy új, nettó nulla kibocsátású szabványokat alkalmazzanak a meglévő rendszereikben, amelyek összhangban vannak a 2030-ra és 2050-re kitűzött célokkal az épített környezet teljes szén-dioxid-mentesítésére.
Európában nagy figyelmem övezi az EU Taxonómiát, a DGNB (Német Fenntartható Építésügyi Tanács) által vezetett tanulmány pedig kimutatta, hogy a tanúsított épületeknél gyakran sokkal könnyebben hozzáférhető adatok állnak rendelkezésre a taxonómiai megfelelőség bizonyítására. Bár Magyarországon a HuGBC nem foglalkozik zöldépület minősítéssel, számos nemzeti zöldépítési szervezetet kínál a tanúsítványok mellett taxonómiai megfelelőségi értékelést is. A WorldGBC a Fenntartható Pénzügyi Platform tagjaként a hálózat szakértelmével segít meghatározni a Taxonómia jövőbeli frissítéseinek kritériumait.
– A BREEAM és LEED mellett a WELL is hódításába kezdett. Hogyan kapcsolódik ez a másik két zöld minősítési rendszerhez, és milyen pluszt kínál?
– Az épített környezet egészségre és jóllétre gyakorolt hatásának megértése és tudatos alkalmazása sokat fejlődött az utóbbi években. Az erre fókuszáló minősítési rendszerek tükrözik és katalizálják ezt a tendenciát, ugyanakkor fontos szerepet játszanak a fenntartható épületek jobb megértésének és a piaci kereslet megteremtésében is. Ez jól mutatja, hogy miért érdemes prioritásként kezelni az egészséget. A járvány hatására ráadásul még inkább reflektorfénybe került a téma, mivel legtöbben az életünk 90%-át zárt térben töltjük.
A Health and Wellbeing Framework révén a WorldGBC az ipar és az egészséges épített környezet összehangolását támogatja. Ennek keretében például felhívja a figyelmet az épületek használói mellett az építés és üzemeltetés során keletkező ökológiai lábnyomra vagy az építőiparban dolgozók egészségére is.
Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Világtalálkozó
– A körforgásos gazdaság ma egyre divatosabb szó, még ha a többség nem is ismeri a jelentését. de alapvetőenn milyen hozadéka lehet az ingatlanpiacon, melyek ma a legfőbb törekvések?
– Az építőipar az EU összes nyersanyag készletének körülbelül felét dolgozza fel, az összes hulladéknak pedig az egyharmadát állítja elő, ezért környezetvédelmi szempontból kritikus fontosságú az ágazat erőforrásainak és körforgásának optimalizálása. A WorldGBC az épületek teljes életciklusára vetítve támogatja a karbonmentesítést, ami gazdasági és társadalmi előnyökkel is jár. Az Európai Bizottság becslése szerint a körforgás fokozása mintegy 600 milliárd eurót takaríthat meg a vállalkozásoknak, ami az éves forgalmuk 8%-át teszi ki, és több százezer új munkahelyet teremthet.
A körforgásos szemlélet a befektetők és ingatlanfejlesztők számára is az előnyök széles skáláját jelenti. Az újrahasznosított anyagok felhasználásával csökkenthetők a költségek, a termékek szolgáltatásként értékesítévével pedig új üzleti modellek jelenhetnek meg (pl. lift bérlés vagy a HVAC-rendszerekre vonatkozó teljesítmény szerződések), melyekkel a tőkeköltségek átcsoportosíthatók az üzemeltetési költségek körébe. Az EU Taxonómia a körforgásos gazdaság kritériumaival párhuzamosan frissül, további befektetői ösztönzést jelent a körforgásos, erőforrás-hatékony épületek létrehozására.
– Az épületek ma már nem csupán önálló entitások, hanem a digitalizáció és a technológia fejlődése miatt egyre nagyobb hálózatokba csatlakoznak. Hívhatjuk ezt az okos városok irányába történő elmozdulásnak is, de mit jelent valójában az okos város, és ez hogyan katalizálhatja az ingatlanfejlesztéseket, épületeket általában? Illetve eddig milyen eredményeket értünk el a smart city-k megteremtésében?
– Nagyon megtisztelő, hogy 2021 decemberében a Planet Budapest nagyszabású rendezvény egyik szekcióülésének vitaindító előadását az okos városokról tarthattam. Előadásomban kifejtettem, miért gondolom, hogy az okos nem mindig digitális, és a digitális nem mindig okos. Intelligens stratégiákat valósítunk meg, mert eredményeket szeretnénk elérni – nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságot, nagyobb termelékenységet, alacsonyabb költségeket, stb. Mindig ezekre az eredményekre kell koncentrálnunk, és a legjobb módszereket kell alkalmaznunk az elérésük érdekében, ami történhet digitális módon, de ez nem feltétel. Az intelligens tervezésnek holisztikus filozófiának kell lennie, amely rendszerszintű megoldásokat keres, nem pedig a technológia leegyszerűsítését.
Természetesen a technológia és az adatok gyakran hatékony eszközök a nagyobb hatékonyság elérésében, mert felfedhetnek olyan mintákat, trendeket és szinergiákat, amelyeket egyébként hiányolunk. A szekció többi előadója inspiráló példákat osztott meg a közlekedésből, a várostervezésből és a telekommunikációból, például olyan eszközöket, amelyek csökkentik az utazási időt vagy minimalizálják a szállítási távolságokat a logisztika terén. Az ilyen intelligens város megoldások jelentős kényelmi előnyökkel járhatnak, vonzóbbá téve a fejlesztéseket a lakosok, a vállalkozások és a munkavállalók számára, emellett pedig hozzájárulnak a környezeti hatások csökkentéséhez is, ami természetesen az ingatlanok értékét is növeli. A WorldGBC régóta érvel a zöld építkezés üzleti hasznossága mellett, ehhez kapcsolódva tavaly egy új jelentést közölt Beyond the Business címmel, ami bemutatja: miért nem engedhetik meg a vállalkozások, hogy ne fektessenek a fenntartható épített környezetbe.
Fotó: Getty Images
A cikk az Ingatlan Évkönyv legújabb kiadásában olvasható és elérhető itt.
