A fenntartható működés területén élen járó cégek általában arra vállalkoznak, hogy 2030-ra kb. 60%-kal (a 2019-es szint alá) csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, 2040-re pedig a teljes értékláncban kibocsátásmentessé kívánnak válni. Ez azt jelenti, hogy egyértelműen túlteljesítik az Európai Unió által 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. Emellett az ESG szerepe is folyamatosan növekszik a befektetési piacon, így általában az ingatlanszektorban és közelebbről az irodapiacon is egyre nagyobb hatást gyakorol.
Energiahatékonyság és valódi zöld környezet
Budapest első valóban modern, ‘A’ kategóriás irodaháza az 1991-ben átadott East-West Business Center volt, amelyet a svéd Skanska épített, és amelyet a gyorsan változó követelményeknek megfelelően 2007-ben már teljeskörűen fel is újítottak. Ez is jelzi, hogy a teljes magyar ingatlanállományon belül talán éppen az irodaszegmens az, amelynek energiahatékonysága a legjobb, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lennének benne további tartalékok.
Az ingatlanfejlesztők és a tulajdonosok mellett az irodaházakban dolgozók is tehetnek lépéseket a környezettudatosság érdekében. Az energiatakarékos izzók, a víztakarékos csapok és WC-k, valamint az alacsonyabb fogyasztású gépek mellett ahhoz, hogy egy iroda igazán fenntartható legyen, elengedhetetlen a dolgozók együttműködése, akik ügyelnek arra, hogy fölöslegesen ne működtessék a gépeket, éjszakára áramtalanítsák az irodatechnikát, és a munkahelyükön se termeljenek az elkerülhetetlennél több szemetet, illetve szelektíven gyűjtsék a hulladékot.
Ha nyithatóak az ablakok, a természetes szellőztetés is felfrissíti a levegőt, kiváltva a kifejezetten nagy energiaigényű klímát. A természetes zöld a legjobb stresszoldó, de nincs minden irodaházban kilátás valamelyik parkra, ám néhány szobanövény vagy növényfal, a megfelelő színválasztás, az organikus formák és tárgyak – pl. kezeletlen fabútorok – segíthetnek becsempészni a természetet. A zöld növényzet a természet érzetét kelti az irodákban, ráadásul hatékonyabbá és egészségesebbé teheti a mindennapi életet.
Egyes tanulmányok szerint azok a kollégák, akiknek az íróasztalán cserepes virág van, 15%-kal nagyobb hatékonysággal dolgoznak. Túl szép, hogy igaz legyen? Osszuk el kettővel, és még mindig az egyik legjobb eszköz van a kezünkben arra, hogy minimális befektetéssel szabályozzuk a páratartalmat, növeljük a dolgozók well-beingjét, és tegyünk valamit a Föld jövőjéért.
A bérlők felelőssége jóval nagyobb: ha olyan irodaházat választanak, ahol kiemelt szempont a fenntarthatóság, azzal befolyásolják és jó irányba terelik a piacot. Egyre többen gondolkodnak azon, hogyan lehetne az irodákat úgy berendezni, hogy az ne klasszikusan technikai jellegű legyen, hanem inkább a természetre támaszkodjon. A lokáció, lokáció, lokáció szentháromsága mellett érdemes figyelni a környezettudatosságra is. Például a zöld tető nemcsak az épület felmelegedését gátolja, de a munkavállalóknak is kedves oázis, ahol oldhatják a stresszt, relaxálhatnak.
Egészség és jóllét
A fenntartható munka egészséges munkát is jelent. Ezért az irodáknak nem steril dobozoknak kell(ene) lenniük, hanem szakemberek által – de az ott dolgozók bevonásával – tervezett olyan belső és külső tereknek, ahol a munkavállalók a napjuk nagy részét eltöltik. A hogyan kérdésre részben az adja meg a választ, hogy milyenek a színek, a kollaborációs terek, az anyagok, az akusztika, a bútorok és általában a nagybetűvel írandó ergonómia. Ez a tágabb értelemben vett környezettudatos gondolkodás egyik fele.
Emellett még az is alapvető, hogy a cégvezetés energiát és pénzt fektessen a munkatársak mentorálásába, továbbképzésébe, viselkedési és kommunikációs kódex kidolgozásába, a well-being érzés erősítésébe. Mindezek együtt már komoly lépést jelentenek abba az irányba, hogy az alkalmazottak megfelelően, sőt, akár kimagaslóan dolgozzanak, és csökkenjen vagy legalábbis szinten maradjon a fluktuáció.
Vagyis a dolgozók mentális és fizikai egészségére fordított összeg befektetés a cég jövőjébe. Egy igazán jó irodaszék önmagában több 100 ezer forint. Egy munkahelyen ez sokmilliós, egy nagyobb call centerben 100 milliós tétel, ám bizonyítottan megtérülő befektetés. A kimagasló infrastruktúrát és modern dizájnt kínáló irodaházakban már elérhetőek a különféle magas szintű ergonómiai megoldások, pl. az irodaszékek és asztalok minden testalkathoz és magassághoz állíthatók és változtathatók, sőt, ha éppen állni szeretnénk, akkor megemelhetjük a munkaasztalt.
A természetes fény maximális biztosítása mellett már elérhetőek a bioritmust követő lámpák, amelyek a napszaknak megfelelően állítják be a szükséges fényt. A levegő tisztítására alkalmas növényfal nemcsak „zöld”, hanem szabályozza a szobahőmérsékletet és páratartalmat is. Az irodákat úgy is meg lehet tervezni, hogy az emberek váltogatni tudjanak a különböző munkaállomások között. Ez nemcsak több mozgást, hanem nagyobb változatosságot és nagyobb koncentrációt is biztosít.
A mindennapi stressz sok esetben olyan jelentős, hogy sokan elfelejtenek gondoskodni a testükről. Számos alkalmazás létezik, például a Water Time, a Back Doc és az Atmosphere, amelyek naponta többször emlékeztetnek arra, hogy változtassunk az üléspozíciónkon, sétáljunk egy kicsit, vagy igyunk valamit.
Mobilitás és közlekedés
A károsanyag-kibocsátás elkerülésének egyik döntő tényezője a munkába járás és a munkából való hazautazás módja. Minden autó nélkül megtett út környezetbarátabb, mint az egyszemélyes autózás. A kerékpár, a busz vagy vonat nem jut el mindenhova, de a sokat szidott budapesti tömegközlekedés ár-érték arányát tekintve kifejezetten kedvező, és akkor még nem beszéltünk a parkolással járó stressz kiváltásáról.
Károsanyag-kibocsátás terén a kötöttpályás eszközök a bajnokok, és egyre több az elektromos busz is. (Igen, az áramot tényleg elő kell valahol állítani hozzá, de manapság már erre is léteznek környezetkímélő megoldások.) Ráadásul statisztikailag mindez sokkal biztonságosabb, mint a vezetés. Egyébként egy kis séta sem árt. Ha tudatosan kerüljük a liftet, és lépcsőzünk, védjük a környezetet, és tettünk valamit az egészségünkért.
Táplálkozás és fenntarthatóság
Az élelmezés kérdése érzékeny kérdés. Nem szabhatjuk meg a saját alkalmazottainknak, hogy mit egyenek. De ösztönözhetjük az irodaház éttermét bérlő vállalkozót, hogy például több zöldség és hal, kevesebb állati eredetű termék kerüljön az étlapra. Egy csapatépítő közös főzőverseny – esetleg egy táplálkozási szakértő bevonásával – nagy változást hozhat az egészség megőrzése, sőt, a fenntarthatóság irányába is.
A többször használatos ételhordó dobozok jelentékeny mennyiségű szeméttől kímélik meg a környezetet, és ha már itt tartunk, az újrahasznosított papírból készült nyomtató-, WC-papír és műanyag ablak nélküli boríték sem tűnik nagy tételnek. De nézzük meg egyszer a szállító teherautóját: az iroda világa ma még mindig a papíripar első számú felhasználója.
Próbáljunk meg minél kevesebbet nyomtatni, jegyzetelni pedig tökéletes a rosszul nyomtatott – egyébként kidobandó – papír. Ugyanez vonatkozik a vállalati fürdőszobákban és konyhákban használt kozmetikumokra is: gondoskodjunk mikroszemcsementes szappanokról és mosogatószerekről. Figyeljünk a hulladékszelektálásra. Az „ínyencek” ellenőrizzék, hogy fenntartható módon előállított irodabútorokat vásárolnak-e.
Irány a zöld!
Az emberközpontú és zöld munkakörnyezet létrehozása tehát egy soktényezős, pénz- és időigényes feladat, ám igazából nincs alternatívája: ha hatékonyan, felelősen és fenntarthatóan akarunk élni és dolgozni, el kell kezdenünk megvalósítani. Ez valamennyiünk érdeke, hiszen a világméretű károsanyag-kibocsátás mintegy 40%-a az épületek felépítésének vagy üzemeltetésének tulajdonítható.
Fotók: Getty Images
A cikk az Ingatlan Évkönyv legújabb kiadásában olvasható és elérhető itt.
