A visegrádi műemlékegyüttes épületeinek helyreállítását célzó történelmi jelentőségű munka első lépéseként tavaly elvégezték a várrendszer és a palota részletes felmérését. A szakemberek 3D lézer szkenneléssel és drónok segítségével milliméter pontossággal határozták meg az épületek helyét és állapotát.
A több száz műemléki helyszínnél felmért több milliárd pont összekötésével egy olyan ún. pontfelhő állományt alakítottak ki, amelyet az építészek már 3D modellek készítéséhez használhattak. Segítségével pontosan lehet szemléltetni a királyi palota jelenlegi és lehetséges jövőbeli megjelenését.
Visegrád középkori emlékei kivétel nélkül romos állapotban maradtak ránk. A műemlékek fenntartása rom formában lehetetlen, legfeljebb pusztulásuk üteme lassítható – bár a 20. század második felének elhibázott műemlékvédelmi módszerei sokszor inkább gyorsították a pusztulási folyamatokat. A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program célja a romok lefedése és újra épületté alakítása, valamint a még fennmaradt eredeti maradványok végleges megőrzésének biztosítása.
A reneszánsz időszakát tekintik Visegrád legmeghatározóbb korszakának, ezért a fejlesztés eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvárat és a királyi palotát is megújítják. A kulturális, infrastrukturális és turisztikai fejlesztések mellett elvégzik a helyszín akadálymentesítését, gyalogosan bejárhatóvá teszik a műemlékegyüttest és összekapcsolák a várrendszer alsó és felső részeit.
Fotó: Visegrád Reneszánsza Facebook-oldal
